Mikor kötelező munkavédelmi szakembert alkalmazni?

Alapkérdés, amit sok KKV nem tud — és amibe bele lehet bukni.

Sok kis- és középvállalkozó fejében ez a kérdés úgy él, hogy: „Nekem még biztos nem kell munkavédelmis, kicsi a cég.” A valóság az, hogy a jogszabály ezt elég pontosan szabályozza, és van, ahol már pár főnél is kötelező szakképesített munkavédelmi szakembert bevonni.

A jogi alap: honnan indulunk?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) mondja ki, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésért.

A részletszabályokat a 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet tartalmazza – ebben van az a melléklet, ami tételesen leírja, hogy:

• milyen veszélyességi osztályba tartozik a tevékenység,
• hány fő munkavállaló esetén
• milyen képesítésű munkavédelmi szakembert
• milyen munkaidő-tartamban kell foglalkoztatni.

Fontos: a jogszabály nem csak alkalmazotti jogviszonyt ismer el – a munkavédelmi szakember lehet külsős vállalkozó is, megbízási szerződéssel.

Mit jelent az, hogy „munkavédelmi szakember”?

A jogszabály „munkavédelmi szakképesítésű személyről” beszél. Ez lehet:

• középfokú munkavédelmi szakember, vagy
• felsőfokú munkavédelmi szakember,

attól függően, hogy mekkora a cég, milyen a tevékenység, és hány fő dolgozik ott.

Nem elég az, hogy „valaki ért hozzá egy kicsit”. Bizonyos feladatokat (pl. kockázatértékelés, munkabaleset kivizsgálása, veszélyes gépek üzembe helyezése) csak szakképesített munkavédelmi szakember végezhet.

A nagy kérdés: mikor kötelező?

A kötelezettség két dologtól függ:

• milyen tevékenységet végzel (veszélyességi osztály),
• hány főt foglalkoztatsz.

A veszélyességi osztályt a TEÁOR’08 szerinti tevékenység alapján határozzák meg (I., II. vagy III. veszélyességi osztály).

I. veszélyességi osztály (magasabb kockázat)

Ide tartoznak például:

• egyes ipari, építőipari, fémipari, faipari tevékenységek,
• ahol nagyobb a baleseti kockázat.

Itt már 1–9 fő között is előírhatják, hogy legyen középfokú munkavédelmi szakember, legalább heti néhány órában (4 óra/hét).

II–III. veszélyességi osztály (mérsékeltebb kockázat)

Itt a létszámhatárok magasabbak, de a logika ugyanaz: minél több munkavállaló, annál nagyobb kötelező jelenlétet ír elő a rendelet munkavédelmi szakemberre.

Vannak olyan tevékenységek, amelyeket minden esetben csak szakképesített személy végezhet

Vannak olyan tevékenységek, amelyeket minden esetben csak munkavédelmi szakképesítésű személy végezhet (munkabiztonsági szaktevékenység):

• kockázatértékelés készítése,
• munkabaleset kivizsgálása,
• veszélyes gépek üzembe helyezése előtti vizsgálat,
• bizonyos dokumentumok elkészítése, felülvizsgálatok.

Az alábbi táblázat az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet melléklete alapján mutatja, hogy céged mérete és tevékenységének veszélyességi osztálya szerint milyen munkavédelmi szakembert kell bevonni — és milyen időkeretben.

KKV-s példák – hogy lásd magad előtt

1) 6 fős asztalosműhely

I. veszélyességi osztály, 6 fő dolgozó, gépekkel, zajjal, porral, vágási sérülésveszéllyel. Itt a rendelet alapján már nagyon valószínű, hogy kell munkavédelmi szakember legalább részmunkaidőben, és a kockázatértékelést, munkavédelmi üzembe helyezést, balesetvizsgálatot csak szakképesített szakember végezheti.

2) 8 fős könyvelőiroda

III. veszélyességi osztály, irodai munka, számítógép, minimális fizikai kockázat. Kockázatértékelés itt is kell, munkavédelmi oktatás itt is kell, tűzvédelmi előírások itt is vannak.

3) 30 fős gyártó cég

Szükséges munkavédelmi szakember, rendszeres jelenléttel, és a hatóság is komolyabban nézi a dolgokat.

Miért nem jó stratégia „megúszni” a munkavédelmet?

Sok KKV úgy gondolkodik, hogy: „Majd akkor foglalkozunk vele, ha jön az ellenőrzés.” Ez két okból is veszélyes:

A bírság – egy komolyabb munkavédelmi hiányosságért kiszabott bírság sokszorosa lehet annak, mint amennyibe egy normál munkavédelmi szolgáltatás kerülne.

A felelősség – egy súlyos balesetnél nem csak pénzről van szó, hanem büntetőjogi felelősségről is.

A munkavédelem nem papírgyártás, hanem kockázatcsökkentés – a te kockázatod csökkentése.

Külsős munkavédelmi szakember: rugalmas megoldás KKV-knak

A jogszabály nem írja elő, hogy a munkavédelmi szakembert alkalmazottként kell foglalkoztatni. Kis- és középvállalkozásoknál a leggyakoribb megoldás:

külsős munkavédelmi szakember megbízási szerződéssel, aki a cég méretéhez és tevékenységéhez igazított időkeretben látja el a feladatokat.

Ez KKV-szinten általában: olcsóbb, rugalmasabb, és szakmailag biztonságosabb, mint „házon belül okoskodni”.

Összefoglalás – röviden, KKV-nyelven

A kérdés nem az, hogy kell-e munkavédelem. Minden szervezett munkavégzésre kötelező. A valódi kérdés az, hogy:

milyen munkavédelmi feladatokra van szükség a cégednél, ezeket ki végzi el szakképesítéssel, és milyen gyakorisággal kell jelen lennie a munkavédelmi szakembernek.

A legtöbb KKV-nál előforduló feladatok – mint a kockázatértékelés, a munkabalesetek kivizsgálása, a veszélyes gépek üzembe helyezése, a munkavédelmi dokumentációk elkészítése – minden esetben munkavédelmi szakképesítést igényelnek.

Tehát hiába kicsi a cég, hiába kevés a dolgozó, ezeket a feladatokat nem végezheti el akárki. A felelősség a munkáltatóé, a szakmai munka pedig a munkavédelmi szakemberé.

Ha bizonytalan vagy, hogy a te cégedre pontosan mi vonatkozik — írj, és megnézzük együtt.